Hogyan tegyük a gyerekek számára is átélhetővé nemzeti ünnepünket?Ez a kérdés vetődött fel nevelőtestületünk megbeszélésén amikor arra jutottunk, hogy korhű ruhákkal, zenével. Oda varázsolunk egy huszárt, aki zenével és ruházatával ahhoz tartozó eszközök bemutatásával emlékezetessé teheti gyermekeink számára ezt az ünnepet.
A jeles napok megünneplése fontos óvodánk életében. Így van ez az 1848. március 15-i forradalomról való megemlékezés kapcsán is.
Március első felében (február 23-án tartott sikeres kiszebáb égetés, télűző rendezvényt követően), az ébredező természet volt a témánk. A témával kapcsolatos mesékkel, versekkel, dalokkal, mozgásos játékokkal, kreatív ötletekkel sikerült közelebb hozni a gyermekekhez a tavasz fogalmát.
Márciusi hónap sem telt el programok és élmények nélkül.
Miről is szólna a február vége, ha nem a télkergetésről és a farsangról? A farsang óvodánk egyik olyan ünnepe, melyet minden csoport egy időben, de a maga módján rendez meg.
Legkedveltebb télűző népszokásunk a farsang. A farsang a mókázásnak, a vidámságnak, a táncos mulatozásnak is helyet adó népszokás.
Az idei évben rendhagyó módon készültünk a farsangra. A délelőtt folyamán pizsama-partyt tartottunk.
Február hónap hideg és borús időjárást hozott magával, ennek ellenére óvodánkban a jókedv és a vidám hétköznapok nem hagytak alább.
A februári hónap vége felé elűztük a telet, kiszebáb égetéssel, verseléssel.
A tél utolsó hónapja sem telt el izgalmak nélkül. A téllel kapcsolatos ismeretek rendszerezése után, Macis hetet tartottunk az óvodában. Beszélgettünk a néphagyomány szerinti időjósló napról, a népi megfigyelésről, vajon beteljesedik-e a medve jóslata.
A hideg, téli időjárás beköszöntével az eddigi hagyományokhoz híven idén is kikerültek az óvoda udvarára a madáretetők, melyeket folyamatosan élelemmel töltünk meg. Az etetők mellett szintén fontos eleme a madarak gondozásában az itató is, ami szintén rendelkezésre áll az udvarunkba látogató madarak számára
Óvodásaink életében különösen várt esemény a farsangi időszak, melynek kezdete vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Felidéztük az év során megismert tréfás mondókákat, gyermekdalokat, farsangi rigmusokat. Beszélgettünk a farsangi népszokásokról, hagyományokról, a télűző ünnepről. Ez az időszak a mókázásnak, a vidámságnak, a táncos mulatozásnak az ideje.
A népi jóslat szerint február 2-án, Gyertyaszentelő napján a medvék viselkedése mutatja meg, hogy meddig tart még a tél. A néphit szerint ugyanis ezen a napon ébred fel először téli álmából a medve. Kijön a barlangjából és megnézi, hogy milyen az időjárás. Ha süt a Nap és meglátja a saját árnyékát, akkor úgy véli, még marad a télies idő, így visszabújik a helyére 40 napra, viszont ha hideg időt tapasztal, akkor kinn marad, mert hamarosan beköszönt a tavasz.